Tudástár és gyakori kérdések

Kell-e engedély mobil színpadhoz? Mennyit bír egy színpadlap? Mikor kötelező a korlát? Mire figyeljen, bárkitől vásárol?

Az alábbi válaszokban a jogszabályokat szó szerint idézzük, és megnevezzük a pontos helyet, hogy utána tudjon nézni. Ez tájékoztatás, nem jogi állásfoglalás: a konkrét rendezvényre vagy beszerzésre vonatkozó megfelelést a hatósággal, illetve jogi és munkabiztonsági szakértővel érdemes véglegesíteni.

Mire figyeljen színpad vásárlásakor?

Három kérdést érdemes feltenni bárkinek, akitől színpadot venne: mi tartja a lapot (láb a sarkon, vagy laponként négy láb?), mi szintez (orsó minden lábon, vagy csak fix láb?), és mihez rögzül a korlát (a lap szerkezetéhez, vagy a lábhoz, lapszélhez?). A válaszok a részletes oldalunkon: Így épül fel a Tomkostage TS3.

Kell-e műszaki ellenőrzés egy mobil színpadhoz?

Erre van kifejezett, hatályos szabály, és a legtöbb ajánlat nem beszél róla. A szórakoztatási célú berendezések, létesítmények és ideiglenes szerkezetek biztonságosságáról szóló 24/2020. (VII. 3.) ITM rendelet 1. melléklete veszélyességi osztályokba sorol. A III. veszélyességi osztály „Szórakoztatási célú ideiglenes szerkezetek" pontja szó szerint így szól:

3.3.1. 3 méter magasságot meghaladó, ideiglenes installáció,
3.3.2. 50 m2-t meghaladó alapterületű sátor,
3.3.3. 50 m2-t meghaladó alapterületű színpad,
3.3.4. színpadfedés,
3.3.5. színpadtechnikai tartószerkezet,
3.3.6. 20 főt meghaladó befogadóképességű mobil lelátó.

24/2020. (VII. 3.) ITM rendelet 1. melléklet 3.3. pont — szó szerint

A méretküszöb nem mindenhol van ott. A színpadnál 50 m², a mobil lelátónál 20 fő — de a színpadfedés és a színpadtechnikai tartószerkezet küszöb nélkül szerepel ebben a felsorolásban. Vagyis egy kisebb, 24–48 m²-es színpad a III. osztály színpad-sorába nem esik bele, de ha fedést vagy színpadtechnikai tartószerkezetet kap, akkor a fedés és a tartószerkezet miatt igen. Ezt vásárlás előtt érdemes végiggondolni, mert az ellenőrzési kötelezettség az üzemeltetőt terheli, nem a gyártót — és a hatóság az üzemeltetőt kérdezi. A fedés-típusokról, a szélterhelésről és a dokumentációról külön lap szól: Színpadfedés.

Amit az ellenőrzés jelent, szintén a rendeletből: az üzemeltető a szerkezetet műszaki ellenőrzés céljából bemutatja a kijelölt szervezetnek az első használatbavétel előtt (8. § (1) bekezdés a) pont), a III. veszélyességi osztályba tartozó szerkezetet pedig háromévenként időszakos műszaki ellenőrzésnek kell alávetni (16. § (1) bekezdés).

A rendelet egy méretküszöb alatt maga zárja ki a tervezési, gyártási és műszaki vizsgálati rendelkezéseinek alkalmazását: azokat nem kell alkalmazni a 3 méter magasságot el nem érő ideiglenes installációkra (1. § (2) bekezdés c) pont).

A rendelet szerint szórakoztatási célú ideiglenes szerkezet a felállított, gyors építhetőséggel, traverz- vagy más tartószerkezeti elemekből készült, jellemzően ponyvával rendelkező felépítmény (2. § 5. pont). Az 1. melléklet a fentieken túl további kategóriákat is tartalmaz, ezért a konkrét összeállítás besorolását — különösen fedés, tartószerkezet vagy lelátó esetén — érdemes a kijelölt szervezettel megerősíteni.

Mikor kötelező a korlát?

A színpadi korlátra a Színházművészeti Biztonsági Szabályzatot kiadó 35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet ad számot:

A színpadi lépcsőre, emelvényre, hídra – ha az a színpadszinttől 1,00 m-nél nagyobb szintkülönbséget hidal át – korlátot vagy azzal egyenértékű díszletelemet kell szerelni.

35/1997. (XII. 5.) MKM rendelet, Színházművészeti Biztonsági Szabályzat 3.3.2. pont — szó szerint

Egy elterjedt félreértés: az 1,00 méter itt a szintkülönbség küszöbe, ami a korlát-kötelezettséget kiváltja — nem a korlát magassága. A szabályzat a korlát magasságát számértékkel nem nevesíti; a munkakarzatokra, -hidakra és tornyokra viszont azt írja, hogy azok szabad oldalait oldalterhelésre méretezett korláttal kell szegélyezni (2.6.23. pont) — tehát a méretezés szempontja a vízszintes erő, nem csak a magasság.

Fontos a hatály: ez a szabályzat színházi létesítményekre szól, ezért egy szabadtéri önkormányzati rendezvényen nem automatikusan alkalmazandó — jó mércének viszont igen, és a gyakorlatban ezt a küszöböt szokás alapul venni. A TS3-nál a korlátcsavar a színpadlap sarki csavarhelyére kerül, tehát a korlát a lap szerkezetéhez rögzül; a részletek a rendszer-oldalon.

Kell-e építési engedély?

Itt szándékosan nem adunk általános szabályt, és megmondjuk, miért. Az építésügyi hatósági eljárásokról szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet az engedélyköteles kört épületekhez és méretküszöbökhöz kötve határozza meg — építési engedély alapján végezhető többek között az új épület építése, ha annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja (17. § a) pont). Egy rendezvényre felállított, majd elbontott mobil színpad nem épület, a hatályos joganyagban viszont nem találtunk olyan rendelkezést, amely a rendezvény-színpadot név szerint és általános érvénnyel kivenné az engedélyezés alól.

Ezért a helyes válasz az, hogy ezt a konkrét helyszínre és időtartamra kell megkérdezni a települési építésügyi hatóságtól — a döntő szempont jellemzően az, hogy mennyi ideig áll fenn a szerkezet, és épületnek minősül-e. Ha ajánlatot kér tőlünk, a műszaki leírást olyan formában adjuk, amit egy ilyen egyeztetéshez be lehet nyújtani.

⚠ Régebbi cikkekben és fórumokon gyakran felbukkan, hogy a „legfeljebb 180 napig fennálló, megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező rendezvény-színpad" engedély és bejelentés nélkül építhető. Ez a fordulat egy olyan rendeletből származik, amely a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletet módosította — azt viszont időközben felváltotta a 312/2012. Korm. rendelet, majd a 281/2024. Korm. rendelet. Hatályos hivatkozásként ezért nem használjuk, és Önnek sem javasoljuk.

Teherbírás — hol találja a számokat?

A teherbírás az a szempont, amit a legtöbb ajánlat nem tesz összehasonlíthatóvá: van, aki egy lap össz-terhelését adja meg kilogrammban, van, aki négyzetméterre megoszló terhet. A kettő nem ugyanaz, és csak a második vethető össze a szabvány szerinti hasznos terhekkel. A Tomkostage TS3 lapjának mindkét értékét, a statikai számítás számával és a vonatkozó szabvány szó szerinti idézetével együtt, a rendszer-oldalon írtuk le: a lap, a láb és a teherbírás. Ha más gyártótól kap ajánlatot, ugyanezt a két számot kérje el írásban.

A hasznos terhet szabvány írja le (MSZ EN 1991-1-1), nem rendelet — ezért a teherbírásnál nem jogszabályi kötelezettségről, hanem méretezési alapról beszélünk.

Egyéb gyakori kérdések

A fenti három a leggyakrabban feltett kérdés, de nem az összes gyakori kérdés. Ha olyan kérdése van, amire itt nem talál választ — pályázati elszámolás, szállítás, garancia, egyedi összeállítás —, hívjon: egy telefonban rendszerint kiderül, mi a valódi kérdés. Ha jogszabályi feltételről van szó, megnevezzük a rendeletet, és ha nem találunk rá hatályos, szó szerint idézhető helyet, azt is megmondjuk, ahogy fentebb az építési engedélynél tettük.

Konkrét kérdése van? +36 70 4646 336